Dr. Janurik Endre „Embert a Vízért” díj 2014.
Dr. Janurik Endre Szarvas szülötte, élete és munkássága Szarvashoz kötődik. 1972-ben a Vajda Péter gimnáziumban érettségizett, majd 1978-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán kapott diplomát. A diplomaszerzést követően hazatért Szarvasra, ahol a Haltenyésztési Kutatóintézet, közismert nevén a HAKI kutatója lett és a mai napig az intézet munkatársa.
Kezdetben Szabó Pál műszeres analitikai szakmérnök vezetése alatt aktívan rész vett a vízvizsgálati módszerek nemzetközi gyakorlatnak megfelelő modernizálásában. Később a Dr. Oláh János vezette hidrobiológus team tagjaként olyan országos projectben vett részt, amelyek a Balaton, a Tatai Öregtó és a Dunakilitiben lévő víztározó vízminőségének javítását szolgálták. 1985-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán egyetemi doktori fokozatot szerzett. Disszertációjában a sekély vizek nitrogénfogalmának mérési módszereivel foglalkozott. Elméleti ismereteit olyan programokban hasznosította, amelyek hozzájárultak a Körösök, a Tisza, a Duna és más felszíni vizek felelősségteljes halászati hasznosításához, illetve természetes vizeink minőségének védelméhez. 1990-98 között Szarvas Város Képviselőtestülete Környezetvédelmi Bizottságának külső tagjaként részt vett a „szarvasi ivóvíz programban”, támogatva a távoli maros hordalékkúp alatti víz idevezetését, mint az egyetlen igazán jó megoldást. Hatvanadik életévét betöltve is aktívan dolgozik, a HAKI szervezeti keretiben működő Környezetanalitikai Központ akkreditált Laboratóriumának munkáját segíti. A Szarvas Város Önkormányzatának támogatásával létrehozott laboratórium víz-, talaj- és növényvizsgálatokkal segíti a Szarvas környéki mezőgazdasági vállalkozásokat. Dr. Janurik Endre elismert szakmai tudásával, alaposságával, és igényességével több, mint 35 éve szolgálja értékes vízi erőforrásaink ésszerű hasznosítását és védelmét. Nagy szerénységgel, a szakma és a közösség iránti tisztelettel végzett több évtizedes munkája példaképül szolgálhat a fiatal szakemberek számára.
„Ember a halért” díj 2014 évi kitüntetettje: dr. Bakos János
Dr. Bakos János a hazai pontytenyésztés fejlesztésének meghatározó szereplője. Diplomáját
a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte, ahová már azzal az egyértelmű szándékkal felvételizett, hogy később a haltenyésztésben dolgozzon. Fiatalkori elhatározásához végig hű maradt, első, és egyben egyetlen munkahelye a szarvasi HAKI volt, ahol 32 évig, 1958-tól 1990-ig tudományos kutatóként számos nemzetközileg is elismert eredményt ért el.A hazai pontynemesítésben úttörőként a termelésben hatékonyabban alkalmazható hibrideket hozott létre, melyek 15-20 %-al felülmúlták a hagyományos tájfajták termelési mutatóit. Nemesítői munkájának eredményeként ma is három ilyen hibrid szerepel a köztenyésztésben. A több mint három évtizedes tenyésztő munka során, korán felismerte az ősi fajták genetikai hátterében rejlő tartalékokat, ezért ezekből nemzetközileg is elismert élő ponty génbankot hozott létre. Ebben különböző hazai és külföldi tenyésztett tógazdasági tájfajtákat gyűjtött össze és őrzött meg az utókor számára. A Szarvason található élő génbank fajtagazdagságával sokáig egyedülállónak számított a világ hal génbankjai között. Szakmai ismereteit és tapasztalatait FAO szakértőként a világ számos fejlett és fejlődő országában kamatoztatta jelentős mértékben fejlesztve ezzel azok ponty tenyésztésének színvonalát és termelékenységét. Munkásságát 2012. augusztus 20.-án Magyar Arany Érdemkereszttel ismerte el Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A pontytenyésztés mellett apai örökségként szinte megszállottan méhészkedik és gyakran jár el vadászni is.
“Emberöltő “Alapítvány
2005 decemberében Szarvas város lokálpatriótái és felelős vezetői, név szerint: Babák Mihály, Hodálik Pál, Giricz Katalin, Závoda Ferenc és Müller Péter, akik érzékelték a szolgáltatások területén már régóta mutatkozó űrt, valamint fontosnak találták az önkéntesség és a civil szféra bevonását a társadalmi feszültségek által felszínre kerülő problémák kezelésében, életre hívtak egy alapítványt. Az alapítvány az „Emberöltő” nevét az emberélet négy nagy korszakáról (tavasz = gyermekkor, nyár = felnőttkor, ősz = a „betakarítás” kora, tél = az időskor) kapta, mert ilyen módon az emberélet négy emberöltőre osztható. Az Alapítvány a szociális alapszolgáltatókkal történő együttműködésen túl szoros kapcsolatot tart fenn az egészségügyi és oktatási ágazattal is, mert így tudja megvalósítani a komplex segítést, főként a gyermekvédelem területén. Az alapítvány fő tevékenysége és célja a prevenció, melynek központi eleme a család és annak színtere, továbbá a segítségnyújtás, a családi életben keletkező működési zavarok és életvezetési problémák kezelésében, megoldásában. Munkája során a működési területén élő lakosság teljes körét segíti a csecsemőtől az aggastyánig. Szociális tevékenysége mellett kulturális, ismeretterjesztő, egészségnevelő, környezetvédelmi, rehabilitációs és szabadidős programokat is szervez és valósít meg. Erősíti a helyi közösségeket, a bennük rejlő toleranciát, felelősségtudatot. A kialakított közösségi házukban, elsősorban az életvezetési problémákkal küzdő családok megsegítése érdekében, a természet rendjére épülő, öngondoskodó családmodell újraszervezésére törekszik. A térségében megjelenő problémák hatékony kezelésén túl figyelmet fordít mind az ország, mind az egyetemes magyarság katasztrófákkal sújtott, bajba került családjaira is. Munkája végzéséhez pályázatok és támogatások (1% ill., adományok) útján tud megfelelő forrásokat szerezni. A megpályázott összegek felét nyerik el, ami sikeres pályázásnak számít. Az elmúlt nyolc évben sok szakmai tapasztalatcserére épülő találkozót szervezett határon innen és túl, főként a gyermekvédelem területén, így például a Csaba testvér által fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. Emellett a család, mint etalon és élettani, pedagógiai valamint pszichológiai szempontból is mindenkor a legfontosabb közösség, szintén mindig szerepel a szakma palettáján. A preventív felzárkóztatás érdekében Tanoda-programot valósított meg, amit a mai napig fenntart, mely egy hatékony tanulást és befogadást segítő képzési program halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára. Működteti a Kör-Körös klubbot, amely szintén a szabadidő hasznos eltöltésére építve olyan közösségi tevékenységeket nyújt, mely segíti a fiatalokat azon helyes normák megtartására, mely későbbi életük során is vállalhatóak és nincsenek beláthatatlan következményei. Az alapítvány minden tevékenységével arra törekszik, hogy rávezesse célcsoportjait a családi kötelékek eltéphetetlenségére, valamint a vérszerinti gyökerek jelentőségére. Ezért az „Emberöltő” Alapítvány méltó az „Ember az emberért” díjra, melyet az alapítvány vezetője, Tóth Tamásné vesz át.